Büfiztetés

A legtöbb csecsemő étkezés előtt és közben levegőt nyel. Ez főként akkor gyakori, ha evés előtt sír, miáltal kapkodóvá válik a lélegzése, és az anyatejjel vagy tápszerrel együtt a levegőt is lenyeli. Ez feszítő érzést hoz létre a hasában, ami fájdalmas is lehet számára, de mindenképpen kényelmetlen érzést okoz.

Optimális esetben a baba evés után büfizik magától is, nem kell különös gondot fordítani rá. Az is előfordul, hogy teljesen nyugodt volt evés előtt, és az evés is teljesen nyugodt ritmusban zajlott, így nem nyelt levegőt. Érdemes megpróbálni büfiztetni evés után, hasfájós baba esetében akár evés közben is.

-- >> Így készülj a babára! Katt! - >>

Evés után terítsünk egy tiszta textilpelenkát a vállunkra, majd hozzuk függőleges helyzetbe a babát oly módon, hogy a felénk fordítva, a feje vállmagasságban legyen. Simogassuk a hátát, ezzel megkönnyíthetjük a felesleges levegő távozását. Amikor öt-tíz perc elteltével nem büfizik a baba, akkor nem nyelt levegőt, ilyen esetben általában el is alszik a vállunkon ennyi idő alatt.

Nem ritka, hogy büfizés során a levegő nagy sebességgel tör föl, ezáltal a baba bukik, vagyis anyatej vagy tápszer is távozik a levegővel együtt. Ilyen esetekben különösen hasznos a vállunkra terített pelenka. A bukás teljesen természetes dolog, nem kell megijedni tőle. Kisebb az esély a bukásra, ha evés közben is büfiztetjük a babát, így kevesebb lesz a felgyűlt és feltörő levegő mennyisége. Egyéb dolgot nem érdemes tenni, idővel elmúlik, ez nem egyenértékű a hányással.

A büfiztetés előnye, hogy megszabadítjuk a babát a hasát feszítő érzéstől. Ellenben ez nem jelent biztosítékot arra vonatkozólag, hogy a hasfájós babáknak megelőzzük a hasfájását, de az esélyét csökkentjük vele.

Nem feltétlenül kötelező érvényű a büfiztetés. Amikor azt látjuk, hogy a baba békésen elalszik a vállunkon, akkor ne ébresszük fel és ne késztessük mindenáron büfizésre, hiszen valószínűleg azért aludt el olyan gyorsan, mert teljesen jól érzi magát, ilyenkor tegyük le aludni.

Egyes esetekben, amikor nem sikerül büfit elérni, némelyek simogatás helyett ütögetni kezdik a csecsemő hátát, valamint függőleges helyzetbe hozzák oly módon, hogy a mama váll része megnyomja kissé a baba hasát. Semmiképpen ne folyamodjunk ehhez a módszerhez. Váltsunk nézőpontot és gondoljuk végig milyen érzés lenne számunkra, ha jóllakottan valaki egy kemény dolgot nyomna telített hasunkba. Ugye, elég kellemetlenül éreznénk magunkat, esetleg hányást érnénk el vele. A baba sem örülne ennek az eljárásnak, ezért véletlenül se tegyük.