Apás szülés


Nem vagyunk egyformák, sem mi nők, sem a férfiak, a leendő apukák. Minden ember másként élli meg egy terhesség s nem továbbá a szülés élményét, ezért természetes, hogy az apa is a saját lelki világa szerint éli meg azt,  ahogyan az asszonya világra hozza gyermekét.

Mindenképpen tanácsos a kismamával együtt elmenni egy szülésfelkészítő tanfolyamra. Fontos, hogy az apukák értsék a szülés egymást soron követő eseményeit, mert akkor a félelmeik is lecsökkennek.

Már-már „legendák” keringenek a szülés körülményeiről és az elájuló apukákról. Valóban ennyire szörnyű lenne a helyzet? Tény, hogy a szülés közben láthatunk vért, magzatmázos csöppséget, szenvedő anyukát sőt, még akár méhlepényt is. Azonban szerintem nem annyira horrorisztikus a helyzet, mint ahogyan azt néhol lefestik.

-- >> Így készülj a babára! Katt! - >>


Gondoljunk rá egy kicsit másképp… A szeretett nő épp a várva várt közös gyermeket hozza a világra. Nos, nem egy átszellemült pillanat ez? Persze vannak, akik nem bírják a tényleges tétlenséget, nem tudják nézni, ahogy kedvesük szenved és nem tudnak segíteni neki. Higgyék el, tudnak… Már az apuka puszta jelenléte is megnyugtatóan hat a kismamára.

Az apuka elsődleges feladatai közé pedig a szülő nő megnyugtatása, figyelmének kellő segítése.  Maga a tudat, hogy az apa mellettünk van, hogy foghatjuk a kezét, rengeteget segíthet, hiszen tudjuk, hogy nem vagyunk egyedül.

Fontos, hogy a kedvesünk őszintén tudjon biztatni és átélje velünk az élményt és ahogyan érzünk, a test szorító  fájdalmait. Tud segíteni masszázzsal és simogatással a vajúdás során. Fel tudja emelni és biztonságosan képes tartani az anyát a fürdőben, ha vízben, zuhany alatt vajúdnak például.

Az apuka segíthet kiválasztani a fájdalomcsillapítási módot is, ha az anya bizonytalankodik. Akadhat más olyan helyzet is, amikor jó érzéssel tölti el a nőt, ha megbeszélheti párjával a  pillanatnyi teendőket, segíthet a helyes légzésben, lelki támaszt nyújt és gondoskodik az anyukáról.

Attól pedig nincs is csodálatosabb pillanat, mint mikor a puha és meleg bőrű újszülött gyermekünket a karunkban tarthatjuk, főleg, ha közösen tesszük ezt. És ha már ott állnak bent a szülőszobán, akkor nemcsak hogy a köldökzsinórt is elvághatják, de a babát elsőként tarthatják a karjukban, amíg az édesanyát ellátják. Apukák, ne féljenek, az újszülött nem érez belőle semmit, akármilyen erős szövetű is az  a köldökzsinór  -nem tartalmaz érző idegeket.

 
Szóval kedves apukák… a szülés nem rózsaszínű mámor, de mégis azt kell, hogy mondjam, hogy igazi mámor, és mégpedig a legcsodálatosabb! És a legrózsaszínűbb is lehet, ha úgy tetszik. Nem is kell tőle rettegni, nem annyira borzalmas, viszont fontos, hogy tájékozódjunk megfelelően, és amennyiben a lelki alkatuk nem olyan aki könnyen bele tudja magát képzelni ebbe a helyzetbe, akkor semmiképpen ne erőltessék magukra a dolgot. A legfontosabb, hogy a gyermekét váró pár mindkét tagja a legjobban érezze magár a szülés eseményében, akár jelen van az aupka, akár csak odakint várakozik a folyosón.

Szeretnél eljönni egyedül vagy pároddal az ingyenes, elméleti szülésfelkészítő alkalmunkra? Akkor kattints ide és válaszd ki a következő időpontot!


 

Kérdezz vagy szólj hozzá a fenti témához! Tapasztalataid más kismamáknak nagy segítség lehet. :-)


Neved vagy beceneved: (Meg fog jelenni)
E-mail címed: (Nem fog megjelenni)
Hozzászólásod/kérdésed:
Eddigi hozzászólások: