A nők 46 százaléka tapasztalja terhesség alatt és után, hogy vannak vizelettartási nehézségei. Szülés után általában a probléma magától elmúlik, mert akkor már nem nehezedika hólyagra a baba, a magzatvíz és a lepény súlya.
Számtalan kiváltó oka lehet az inkontinenciának. Várandósság alatt növekszik a bevitt folyadékmennyiség és gyakoribb lesz a vizeletürítés is. Beszélhetünk stressz inkontinenciáról, amely
a záróizmok gyengeségén alapul. Ez a fokozott nyomás, illetve a hormonális változások miatt alakulhat ki.
-- >> Így készülj a babára! Katt! - >>Előfordulhat még késztetéses inkontinencia is, de annak hátterében pl. hólyaggyulladást kell keresnünk, vagyis a hólyag falában zajló folyamatokon alapul.
Ha minden más betegséget kizárhatunk, mint kiváltó okot, akkor nem szükséges orvosi kezelést alkalmazni. Nem szabad kétségbeesni, ha szülést követően nem tudjuk tartani megfelelően a vizeletet, időt kell adni a szervezetnek a regenerálódásra és arra, hogy ismét visszatérjen a helyes működéshez. Viszont ha a gyermekágyi időszak vége után még mindig vannak panaszaink, akkor forduljunk orvoshoz. A kellemetlenségek elkerülésére használhatunk direkt vizeletelvezetésére kifejlesztett betéteket, amely biztonságos módon segíti a kismamákat az inkontinenciás időszak átvészelésében.
Rendszeres medencefenék tornával az inkontinencia megelőzhető. Ilyenek lehetnek például az úszás, terhestorna, szobabicikli, intimtorna. Figyelnünk kell, hogy a következő mozgásokat elkerüljük a gyakorlatok alatt: légzésvisszatartás, elesés és ütközés veszélye, erőteljes ugrálás, intenzív haspréssel járó feladatok.
Ne higyjük azonban, hogy az akartlan vizeletcsorgás csak a kismamákat súlytja. Épp úgy előfordulhat idősebb korban, menopauza idején, illetve férfiaknál is, pl. prosztata megnagyobbodás esetén. Bár igaz, hogy a nőknél nagyobb százalékban fordul elő.
