A terhesség megszakítása, az abortusz
Manapság a terhesség megszakítása igen elterjedt szülést korlátozó eszköz. Mindenki hallott már róla, és sajnos széles körben válik megszokott, minden napi dologgá, súlyosságán, veszélyein és társadalmi, szociális, illetve magánügyi érzelmi és fizikai következményein való elgondolkodás nélkül.
Pedig, ha ezt választod, tudd, hogy miről döntesz! Légy tisztában a lehetőségeiddel és azzal, hogy mi vár rád! De nem árt az előtt is tájékozódni, mielőtt úgy döntesz, hogy védekezel vagy sem egy szexuális aktus létesítésekor...
Fogalmak tisztázása
Sokan használják hibásan, illetve általánosítva az abortusz szót a terhességek megszakítására. Valójában az abortusz latin eredetű szó és elsősorban „elvetélés", „idő előtti világra jövetel" jelentésekkel bír. Szorosabb értelemben az emberi magzat méhből való eltávozását vagy eltávolítását jelenti.
Orvosi szempontból két formáját különböztetjük meg:
- Spontán vagy akaratlan vetélés -abortusz spontanaeus
- Művi vagy mesterséges vetélés -abortusz arteficialis
Spontán vetélésnek nevezzük a terhesség külső beavatkozás nélküli megszakadását. A spontán vetélések eredményeként a magzatnak nem kell feltétlenül meghalnia, mivel a 20. hét után születő vagy 500g súly feletti és életjeleket mutató magzatok életbetartására van esély. Az életképtelen magzatokat abortumnak, míg az utóbb említetteket újszülöttnek nevezik.
-- >> Így készülj a babára! Katt! - >>A spontán vetélés oka az anya szervezetének valamilyen elváltozása, illetve a pete vagy a magzat rendellenessége lehet.
Művi vetélésnek nevezzük, amikor az egyébként természetesen zajló terhességet külső beavatkozással megszakítják. (A köznyelv ezt nevezi abortusznak, helyesen művi abortusznak kell nevezni.) A magyar jog szerint engedélyezett és törvénytelen művi abortusz létezik, a szerint, hogy azt a törvény hozzájárulásával végezték-e vagy a nélkül. A törvénytelen beavatkozás bűncselekménynek számít, melynek büntetését természetesen súlyosbítja, ha a beavatkozás miatt szövődmény lép fel.
Egy másik csoportosítás szerint beszélhetünk közvetlen és közvetett művi abortuszról. Közvetlen művi abortuszról van szó, ha a beavatkozás célja a magzat megölése, közvetett művi abortuszról, ha a beavatkozás az anya meggyógyítása miatt történik, se ennek következményeként a magzat eltávozik az anyaméhből. Tehát ide kell sorolni azokat az eszközöket is, melyeket egyes nők fogamzásgátlásra használnak, miközben azok magzatelhajtó hatásúak. Ilyen például a méhspirál, melynek lényege, hogy a méh légterébe felhelyezve megakadályozza a megtermékenyített pete beágyazódását. Az esemény utáni tabletta sem a megtermékenyülést akadályozza meg, hanem alkalmatlanná teszi a női szervezetet a megtermékenyült petesejt befogadására.
A művi abortusz folyamata
Miután szakorvos megállapította, hogy terhes vagyok, a Családvédelmi Szolgálat egy munkatársával kell egyeztetni és elbeszélgetni a továbbiakról. Ha ezen túlestem, fel kell keressem azt a kórházat, amelyben elvégzik majd a műtétet és a kórházba bevonulástól számítva 1-2 nap után haza is mehetek, amennyiben nem léptek fel szövődmények.
Egyszerűen hangzik, de koránt sem az! Maga a procedúra igen bonyolult és macerás. Több kínos beszélgetésen is átesik az ember, mire eléri a célját, és lehet, hogy addigra már nem is olyan biztos saját magában. Pont ezért kell ilyen hosszasan átrágni a témát, hogy a nagy döntés kellően megalapozott és biztos legyen.
Nézzük hát sorban, mit kell tennünk, ha szeretnék művi abortuszért folyamodni:
A terhesség-megszakítás feltételeit az 1992. évi LXXIX. Törvény határozza meg.
Mikor és meddig lehet művi abortuszért folyamodni?
A terhesség csak a 12. hétig szakítható meg, ha
- azt az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja
- a magzat valószínűsíthetően orvosilag súlyos károsodásban vagy fogyatékosságban szenved
- a terhesség bűncselekmény következménye
- az állapotos nő súlyos válsághelyzetben van (életkörülményei semmiképpen sem megfelelőek terhesség, illetve gyermek vállalására).
A terhesség megszakítható a 18. hétig is, ha az előző bekezdésben megfogalmazottak esetén igaz még, hogy az állapotos nő
- korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen
- terhességét neki fel nem róható egészségi ok, illetve orvosi tévedés miatt nem ismeri fel korábban, vagy az egészségügyi intézmény, illetve valamely hatóság mulasztása miatt haladta meg a 12. hetes időtartamot.
A terhesség megszakítható a 20. hétig -a diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén a 24. hétig-, ha a magzat genetikai ártalmának valószínűsége több, mint 50%.
A terhesség megszakítható az időtartamtól függetlenül,
- az állapotos nő életét veszélyeztető egészségi ok miatt
- ha a magzatnál a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség áll fenn.
A Családvédelmi Szolgálat szerepe
A terhesség-megszakítás iránti kérelmet a Családvédelmi Szolgálat munkatársa előtt személyesen kell előterjeszteni, a terhességet megállapító szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolás benyújtása mellett.
- Korlátozottan cselekvőképes személy nyilatkozatának érvényességéhez képviselőjének a terhesség-megszakítási kérelmet tudomásul vevő nyilatkozata szükséges.
- Cselekvőképtelen személy terhesség-megszakítására vonatkozó kérelmét nevében törvényes képviselője terjesztheti elő.
A munkatárs tájékoztatja az állapotos nőt
- a terhesség-megszakítás jogszabályi feltételeiről
- a gyermek vállalása esetén elérhető állami és nem állami, anyagi és természetbeli támogatások lehetőségérőé
- szervezetek és intézmények tevékenységeiről, melyek erkölcsi és anyagi segítséget nyújtanak a gyermek vállalása esetén
- az örökbefogadás lehetőségeiről és feltételeiről
- a terhesség-megszakítás folyamatáról, veszélyeiről, esetleges következményeiről
- a terhesség-megszakítást végző egészségügyi intézményekről
- a fogamzásgátlás személyre szólóan ajánlható módszereiről.
A tájékoztatást követően a munkatárs kiállítja a terhesség-megszakításra vonatkozó kérőlapot, amelyet a kérelmező aláír és megnevezi azt az egészségügyi intézményt, ahol a beavatkozást végrehajtatni szeretné.
A munkatárs a kérőlapot ez után haladéktalanul elküldi a kiválasztott intézménynek.
A munkatársként közreműködő személyeket titoktartási kötelezettség terheli!
A terhesség-megszakítás orvosi szabályai
- Az állapotos nő a kérelemmel legkésőbb 8 napon belül köteles jelentkezni a választott egészségügyi intézményben.
- A beavatkozásra a kérőlap kitöltését követő 3 napon belül nem kerülhet sor.
- Az állapotos nő kérelmét a beavatkozás napján aláírásával ismételten megerősíti.
- Ha az állapotos nő 8 napon belül nem jelentkezik, arról az egészségügyi intézmény a kérőlap másolatának visszaküldésével értesíti a családvédő Szolgálat munkatársát.
- Ha a beavatkozást végző intézmény szakorvosa megállapítja, hogy a terhesség meghaladta a törvényben meghatározott időtartamot, vagy a beavatkozás súlyosan veszélyeztetné a nő egészségét, megtagadhatja a beavatkozást, s ebben az esetben a nő szakmai felülvizsgálatot kérhet.
- A felülvizsgálati eljárás során jóváhagyott beavatkozást a felülvizsgálatot végző intézményben kell végrehajtani.
- Ha az állapotos nő nem jelenik meg a felülvizsgálaton a megtagadást követő 10 napon belül, vagy a felülvizsgálat során a beavatkozást véglegesen megtagadják, a felülvizsgálatot végző megküldi a kérőlap másolatát a CSVSZ munkatársának, aki haladéktalanul értesíti a kérelmező lakóhelye szerinti illetékes védőnőt.
- Azt az állapotos nőt, akinek a terhesség-megszakítási kérelmét véglegesen megtagadták, illetve aki nem jelent meg a szakmai felülvizsgálaton, veszélyeztetett terhesként kell gondozásba venni.
A beavatkozás költségei
Ha az állapotos nőnél vagy magzatnál fennálló egészségügyi ok miatt kerül sor a terhesség megszakítására, a beavatkozás költségeit az Egészségbiztosítási Alap fedezi.
Amennyiben nem egészségügyi ok indokolja a terhesség-megszakítást, a beavatkozásért fizetni kell. A díjat átutalási postautalványon kell befizetni, amelyet a terhesség-megszakítási kérőlap kitöltésekor kap meg a kérelmező. Az ára 26 193 Ft.
A térítési díjnak csak 30%-át kell megfizetni azonban, ha a terhesség megszakítását kérő személy vagy a vele egy háztartásban élő házastársa, élettársa, illetőleg az eltartója rendkívüli szociális segélyben vagy átmeneti segélyben részesül.
A következő személyeknek nem kell a beavatkozásért fizetni:
- Szociális intézményben lakó személy
- Az átmeneti gondozásban részesülő, valamint az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett kiskorú, illetve az utógondozási ellátásban részesülő felnőtt.
- Kivételes és rendkívüli segélyben részesülő személy
- Külföldi személy, akit a menekültügyi hatóság menedékesként vagy befogadottként elismert, és aki nemzetközi szerződésben foglaltak alapján az országból nem utasítható ki.
A kedvezmények igényléséhez a terhesség-megszakításra vonatkozó kérőlap kiállításakor kell bemutatni a pénzbeli ellátást igazoló határozatot, bizonylatot, illetve jövedelemigazolást.
A műtét
A megfogant pete kb. 1 hetes kürtbeli vándorlás után jut el a méh üregébe és ágyazódik be a nyálkahártyába. Az idő változásával a képződmény jelentős változáson megy át és mind inkább hasonlítani kezd a majdani emberi képződményre. A méhen belüli fejlődés a környezeti hatásoktól jól elzárva a külvilágtól, optimálisan védett környezetben zajlik. Ahhoz hogy a terhességet megszakítsák ezen a védelmi rendszeren kell áthatolni és eltávolítani a petét mellékrészeivel együtt.
Három típusa van a beavatkozásnak
- Alulról végzett abortusz
- „Méreg" használata
- Felülről végzett abortusz
A méhbe alulról való behatolásnak is több típusát különböztetjük meg
Vákuum aspiráció: Rövid altatásban vagy helyi érzéstelenítésben végzik. A méhnyak záróizomgyűrűjének lebénítása után, a méhszáj mechanikusan szétfeszíthető. Erre a leggyakrabban a Hegar-féle tágítót használják. Ez egy enyhén hajlított fémből készült, átmérőjében fokozatosan növekvő pálcák sorozata. A pálcákat egymás után a nyakcsatornába feldugják. A megfelelő tágasság elérése után enyhén hajlított szívócsövet, vákuum aspirátort vezetnek a méh üregébe, mellyel a méhet kiürítik. Ez után a méhkaparás következik. A küretkanál egy a közepén lyukas, szélein éles, kanálszerű eszköz. Arra szolgál, hogy a méhüregben tapadó magzati szöveteket és magzati mellékrészeket tökéletesen eltávolítsák. Az orvos végig „vakon" dolgozik, csak ujjainak érzőidegeire és hallására szorítkozhat, a méhfal teljes felszabadulását ugyanis jellegzetes diszkrét harsogó hang jelzi a kaparás során. Magyarországon általában ezt a módszert használják.
Menstruáció szabályozás: Ez egyfajta igen korai vákuum-aspiráció, melyet minden hónapban elvégeznek a terhességtől függetlenül. Az eljárás abban különbözik az általában végzendő vákuum-aspirációtól, hogy nem kell annyira kitágítani a méhszájat és egy vékonyabb szívócsővel szívják ki a méh tartalmát. De ez az eljárás tilos, mivel magzatelhajtásnak számít, így büntetendő.
Tágítás és küret: A méhszáj kitágítása után a küretkanállal feldarabolják a magzatot és a méhlepényt, és kikaparják.
Ezt a három módszert csak a 12. hétig lehet alkalmazni.
Tágítás és kiürítés: Ezt a módszert a 12. hét után alkalmazzák. Ehhez az abortuszfogóra van szükség, mely egy ollószerűen nyitható és zárható eszköz. Zárt helyzetben bevezetik a méhbe, kinyitják, majd ismételt zárással olyan nagy részeket is el tudnak távolítani, ami a szívócsővel már nem menne, mivel ekkorra a magzat csontjai már megkeményedtek. Ha üresnek találják a méhet, a méhkaparás következik.
A mérgezéssel történő abortusz esetében
valamilyen mérget juttatnak az állapotos nő szervezetébe, ami megöli a magzatot, majd azt követően a méh egyfajta szülési folyamat során kiürül.
Ennek két fajtája ismert:
RU-486 vagy Mifegyne (Mifepriszton) néven ismert szer. Hatóanyaga a petefészek sárgatest hormonjának a progeszteronnak a hatását függeszti fel, amitől a magzat elsorvad. 48 óra elteltével az állapotos nő hüvelyen keresztül vagy intravénásan prosztaglandint kap, mely elősegíti az elpusztult magzat kilökődését. Ez az eljárás csak kórházban végezhető el az erős vérzés miatt.
A sómérgezés eljárást a 16. hét eltelte után alkalmazzák. A méhnyakon keresztül egy nagy tűvel átszúrják a méhfalat és a magzatburkot. Koncentrált sóoldatot fecskendeznek be a magzatvíz helyett, amit a magzat belélegez, lenyel és megfullad. Másnap megjelennek a szülési fájdalmak, és a nő megszüli a halott gyermeket.
Hysterotomia
A felülről végzett abortuszok legáltalánosabb módja az ún. hysterotomia. Fejlettebb magzatok esetében alkalmazzák, egyfajta korai császármetszés. Az állapotos nő hasát és méhét sebészeti módszerekkel felnyitják. A magzatot megfullasztják (pl. elvágják a köldökzsinórt) és kiemelik a meghalt magzatot.
Hazánkban a legelterjedtebb a vákuum-aspiráció. 1993 január 1-től törvény tíltja a küretkanállal történő teljes kikaparást. Előre haladott terhességek esetén használják a mérgezéses eljárását, valamint a hysterotomiát. Az RU-486 még nem került bevezetésre nálunk, de már kísérleteznek vele.
A terhesség-megszakítás szövődményei
Műtét alatti komplikációk
Az általános érzéstelenítés (narkózis) alkalmazása számos veszélyt hordoz magában.
A műtéti sérülések közül a legjelentősebb a méhfal kilyukadása. Ez az orvos részéről nem műhiba, hiszen „vakon" dolgozik. Normális esetben a fogamzó képesség megtartható. Kiterjedt roncsolódás esetén a méh és egyes bélszakaszok eltávolítására is sor kerül.
Műtét utáni komplikációk
- Nagy a fertőzés veszélye, mivel a méhszáj, amely elzárja a méhet, nyitva van, és a hüvelyből megfertőződhet. Magas lázzal, erős alhasi fájdalommal jár és azonnali krízis antibiotikumos kezelést igényel.
- A leggyakoribb a méhnyak elégtelensége, amely a későbbi terhességek esetében burokrepedéssel induló spontán vetéléshez vezethet.
- Reziduum: Magzati szövetek illetve magzati mellékrészek maradhatnak vissza a méhben. Ezt erős vérezgetés jelzi, ekkor szükséges a méhkaparás megismétlése antibiotikumos védekezés mellett.
- Petevezeték-elzáródás: A méhűri fertőzés hasüregbe terjedése ellen a szervezet a petevezetékek lezárásával védekezhet. Ilyen esetekben később csak lombikbébi-módszerrel lehet teherbe esni.
- A méhkaparás lepénytapadási rendellenességet okozhat. Ilyen lehet a mélyen tapadó lepény vagy a lepény beszűrődése a méhizomzatba. Sok esetben nem válik le spontán a méhlepény, művi beavatkozással sem választható le, és a méh eltávolítására van szükség.
Lelki következmények
A stressz gátolhatja a megtermékenyülést. A terhesség-megszakítása miatt érzett bűntudat szorongást idézhet elő, amely fogamzó képességzavart okoz, s ez vérzési rendellenességekkel járhat együtt. De a fizikai következményeken kívül is súlyos hatással lehet a pszichés állapotra, depressziót okozhat és befolyásolhatja a későbbiekben a gyermekvállalást.
Az abortusz után...
A méh pár menstruációs ciklus alatt regenerálódik (ha nem voltak súlyos szövődményei a műtétnek). Az első menstruációs vérzésig a házastársi élet tilos és 2-3 hónapig védekezés javasolt. A műtét után 6 héten belül jelentkeznie kell menstruációnak. A 2-3 védekezéses hónap után 3-4 hormonális védekezés nélküli pontos menstruációs ciklus után lehet újra próbálkozni a teherbeeséssel.
A terhesség-megszakítás erkölcsi kérdése
A törvényi keretek betartása mellett mindenkinek joga van eldönteni, hogy művi abortuszért folyamodik-e vagy sem. Feltételezzük, hogy az esetek többségében ez egy jól megfontolt döntésen alapuló választás és valóban indokolt a terhesség megszakítása. A megfelelő döntésre nem alkalmas korú vagy állapotú nők esetében igen fontos szerepet játszanak a Családvédelmi Szervezet munkatársai nem beszélve azokról a személyekről, akik felelőtlenségük következményeképp estek teherbe és nem érzékelik a döntésük súlyát, nem veszik komolyan a dolgot.
A világon mindenhol vita zajlik erről a kérdésről vallási és kulturális különbségekkel, viszont megfigyelhető 2 mozgalom:
Pro life: Ez a mozgalom az életért való küzdés mellett lobbizik. Úgy tartják, hogy az emberi élet a foganás első pillanatától kezdődik, így a terhesség bármely szakaszában való megszakítás emberi élet kioltását jelenti. Azért küzdenek, hogy mindenféle beavatkozás, akár orvosi, akár társadalmi elsősorban az életért történjen, még olyan nehéz helyzetekben is, amikor mind az anya, mind a magzat élete forog kockán.
Pro choice: Ez a mozgalom a szülés választásának lehetőségéért küzd. Úgy vélik, az emberi élet a születéssel kezdődik, így a magzatot nem tekintik személynek és a nőnek önrendelkezési joga alapján joga van eldöntenie -főleg a terhesség első harmadában-, hogy megtartja-e a magzatot, avagy megszakítja terhességét a vele járó kockázatokkal együtt.
A művi abortusz körüli vita alapját az emberi élet kezdetének meghatározása képezi tehát. Az emberi magzat fejlődése során először vegetatív (növényi) fokozaton megy át, majd szenzitív fokon (amely az állati léleknek felel meg), végül az agy kifejlődésével jut el az emberre jellemző értelmes lélekkel rendelkező állapotba. Ez az ún. szukcesszív animáció elmélete, ezzel szemben áll a szimultán animáció elmélete, mely szerint a megtermékenyített petesejt már emberi élet hordozójának tekinthető.
A genetika ma már eldöntötte, hogy a megtermékenyített petesejt az emberre van programozva, de a lélek kialakulásának időpontja igen nehezen megállapítható. Az orvosi nyelv a megtermékenyített petesejtet zigótának nevezi, amely egyetlen sejt, a megtermékenyítést követően osztódni kezd, és kialakul az embrió.
A szívműködés megindulásától a születésig pedig magzatról beszélünk.Biológia szempontból a zigóta és a megszületett egyed azonos, mivel a zigótában ugyanaz a kódolt információ van jelen, csak megfelelő körülmények kellenek ahhoz, hogy az egyed teljesen kifejlődhessen. Tehát nem igen lehet határt húzni, hogy mikor beszélhetünk már emberi élet kioltásáról, mert ha mást nem, de a lehetőséget mindenképp elvesszük. A kérdés talán azon dől el, hogy milyen döntés a legjobb az állapotos nőnek, illetve a születendő egyednek.
